Dnes je: | Meniny má: | Zobrazená krát  

Rámcový vzdelávací plán - Jazyk a komunikácia v MJ


Magyar nyelv - nyolcosztályos gimnázium 1. és 2. osztály

Útmutató a kerettantervek használatához

Ezt a kerettantervet nem szabad a hagyományos, megszokott tantervekhez hasonlítani. A kerettanterv alapul szolgál a helyi tantervek és a tantárgyi programok számára. Azt az alapot határozza meg, amelyet minden iskolában figyelembe kell venni, amikor az iskolavezetők a helyi tantervüket készítik, amely alapján a szakosok majd a saját tanmenetüket fogalmazzák meg. Abban szintén szerepelniük kell a tartalmi fogalmaknak, valamint a kialakítandó készségek elsajátítási módjának. Ezekre találnak itt útmutatót.

A helyi tanterv az iskolai oktatás teljes képzési ciklusára szóló terve. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően tartalmazza az intézmény nevelési-oktatási céljait, továbbá megszabja az egyes évfolyamokban tanítandó kötelező és választható tantárgyakat, azok évi ill. heti óraszámait, fő témaköreit és követelményeit. Továbbá világosan meghatározza a magasabb évfolyamba lépés feltételeit; az ellenőrzés, értékelés tartalmi és formai követelményeit. Végül ehhez kapcsolódnak az egyes évfolyamok tantárgyainak programjai.

A magyar nyelvi követelmények a tantervben kétéves ciklusokra vannak beosztva. Ezeken belül osztályokra, s bennük témakörökre bontva olvashatók a tartalmi és a készségek kialakítására irányuló követelmények. A felsőbb osztályokba lépés kritériumai a Fejlesztési feladatok című fejezet utolsó pontjaként szerepelnek. Ezek alapján lehet megítélni a diákok kitűnő eredményét, valamint azt a minimális teljesítményt, amely ahhoz szükséges, hogy a diák épp csak megfeleljen az adott évben megfogalmazott elvárásoknak.

Alapelvek, célok

A tantárgyak sorában képtelenség fontossági sorrendet felállítani. Az anyanyelvnek azonban különleges szerepe van az oktatásban. A teljes oktatási-nevelési folyamatot átszövi az elemitől egészen az egyetemi képzésig. Sőt, hatással van az egyén egész életen át tartó önművelésére is. Neki köszönhetően tudatosítja az ember azokat az ismereteket, amelyeket az iskolában és az iskolán kívül megszerez. Az anyanyelvi ismeretek biztosítják más ismeretkörök bővítését, a problémák megértését, majd azok megoldását. A gazdag szókincs teszi lehetővé az elmélyült, elvont gondolkodást. A megfelelő anyanyelvi képzés kihat a többi műveltségi terület tanítására és befogadásának színvonalára is. Az anyanyelv alapos ismeretének köszönhetően pontosabban sajátíthatóak el az idegen nyelvek, hiszen van kiindulási és összehasonlítási alap. Ennek tükrében lesz képes az ember más kultúrák megismerésére, megértésére.

A legfontosabb tényező azonban az egyén személyiségének alakulása, amelyet nagyban befolyásol az illető anyanyelvi kultúrája. Ez pedig hatással van a gondolkodásmódra, viselkedésre, az önkontrollra és a toleranciára egyaránt. Ha tanítványaink nem csak tanulni fogják anyanyelvüket, hanem annak minden szépségét és nehézségét el is sajátítják, akkor érzékenyebbek lesznek a külvilág kihívásaival szemben. Azonban sosem a nyelvtani szabályok biflázásával nevelünk értő-érző embereket. Hangsúly a nyelv szabályos használatán van, amit nekünk, tanároknak kell diákjainkkal elsajátíttatnunk. Célunk az értelmes beszéd, az értő olvasás és a helyesírás készségének kialakítása, fejlesztése, tehát a biztos kommunikációs készség elsajátítása. Az anyanyelvi nevelés alapvető célja és feladata a felnőtt életben használható olvasni és írni tudás, vagyis a szövegértés és a szövegalkotás megtanítása majd továbbfejlesztése. Diákjainkat fel kell készítenünk az elektronikus média hatásmechanizmusának megértésére is, valamint a különböző médiumokban való eligazodásra, a szükséges információk megtalálására, azok felhasználására.

Fejlesztési feladatok - prímo, secundo

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása, megértése

A mindennapi kommunikációs helyzetek, azok szereplőinek és szóhasználatának megfigyelése, értékelése. Az udvarias nyelvi viselkedés formáinak megismerése; a helyes beszédlégzés, hangképzés, hangsúlyozás, beszédtempó és -szünettartás gyakorlása. A beszédhelyzetnek megfelelő szavak, mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása. Történetmondás megtörtént vagy kitalált esemény alapján. Szóban és írásban megfogalmazott rövid történetek olvasmányélmény alapján. A történeteket különböző elbeszélő szerepében, önállóan választott vagy megadott témákra készítsék.

Gyakorlatok a beszédkultúra fejlesztésére: saját álláspont előadása, megvédése; kérdések és válaszok megfogalmazása különböző helyzetekben; a kulturált vita menete. Mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefüggő elmondása idő- és logikai rendben. Átélt vagy megfigyelt események több szempontból való ismertetése, többféle hallgatósághoz igazodva, különböző hangnemben előadva. Elbeszélés adott vagy választott témára, megadott szempontok alapján. Leírás megfigyelt jelenségekről, tárgyakról. Jellemzés családtagokról, barátokról, ismerősökről, irodalmi hősökről. A jellemzésben kiemelni a külső és belső tulajdonságokat, cselekedeteik indítékát, majd azok ismeretében saját vélemény megfogalmazása.

2. Olvasás, írott szövegek megértése 

Az életkornak megfelelő gyakorlatok a folyamatos hangos és néma olvasás fejlesztésére. A szöveg megértésének bizonyítása kérdésekre adandó válaszokkal, rövid szóbeli beszámolóval. A nyelvi eszközök és a jelentés viszonyának felismerése. A szó szerinti és az átvitt jelentés megkülönböztetése. Gyakorlatok a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére. Feladatok a kreativitás fejlesztésére a szöveg előremondásával, vagyis az adott részig olvasottak alapján kikövetkeztethető "jóslással", továbbá a szöveg átalakításával, kiegészítésével. A leírás különféle fajtáinak, valamint kifejezőeszközeinek megfigyelése szépirodalmi művekben és nem irodalmi szövegekben.

3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás

Az alsó tagozaton kialakult írástechnika továbbfejlesztése tollbamondással, emlékezet utáni írással. A szóalkotás különféle módjaira készített játékos, kreatív szókincsgyakorlatok. Személyes és olvasmányélmény megfogalmazása az elbeszélés műfajában. Leíró fogalmazás előkészítése: megfigyelés, azonosságok és különbségek összevetése, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítése. Tájleírás valóságos vagy elképzelt tájról, lakókörnyezetről. A leírásban szükséges szemléletesség nyelvi eszközeinek felhasználása. A fokozatosság elvének betartása: időben és térben egyaránt.

Jellemzés családtagokról, ismerősökről, barátokról külső és belső tulajdonságaik alapján. A megfigyelt cselekedeteik, kapcsolataik valamint indítékaik alapján értékelő vélemény megfogalmazása. Történetírás a "mi lenne, ha" szerkezetben. Önálló véleménynyilvánítás mindennapi helyzetekről. Gyakorlatok a kreativitás fejlesztésére olvasmányok történetének átírásával a "mi lett volna, ha" szerkezet szerint. A szövegalkotás során külön figyelmet kell szentelni a szinonimák és a hangulatfestő szavak használatára. Felhívni a figyelmet az irodalmi és a köznyelvi, a diáknyelvi valamint a zsargon szavak használatbeli eltéréseire!

4. A tanulási képesség fejlesztése

Vázlatkészítés először tanári segítséggel majd önállóan. A vázlat felhasználása különböző témájú szövegek megírásához, szóbeli megfogalmazásához. Könyvek (rövidebb írások) tartalmának vázlatszerű és bővebb ismertetése. A lényeges és a lényegtelen kiemelése, illetve kihagyása. Az adott korosztálynak készült segédkönyvek, lexikonok, enciklopédiák és szótárak használata. Ismeretlen kifejezések megkeresése szótárakban.

Anyaggyűjtés különféle forrásokból adott vagy választott témához. A szükséges adatok feljegyzése a felhasznált forrásokról, az adatok célszerű, gondos elrendezése. A források azonosítása: szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, időpontja. Ismeretszerzés az elektronikus információhordozók (elektronikus szótárak és enciklopédiák, Internet) felhasználási lehetőségeiről.

5. Ismeretek az anyanyelvről

Az alsó tagozaton tanult nyelvtani és helyesírási ismeretek rendszerezése. A beszéd hangjai. Gyakorlatok a szóelválasztásra, a mássalhangzók egymásra hatásaira. Az írás története, a magyar helyesírás alapjai. A szavak felépítése, a szóalkotás módjai. A toldalékok típusai. Helyesírási alapelvek. Az állandósult szókapcsolatok. A szavak jelentése. A hangalak és a jelentés kapcsolata. A hangutánzó és a hangulatfestő, az azonos alakú és a többjelentésű szavak gyűjtése, valamint a köztük levő különbségek megtalálása. A szóképzés és a jelentés viszonya. A szójelentés értelmezése különféle irodalmi és nem irodalmi szövegekben. 

A szófajok rendszere. Az alapszófajok (igék, főnevek, melléknevek, számnevek, névmások, igenevek, határozószók) kiemelt szerepe a szöveg témájának megfogalmazásában. Az alapszófajok toldalékolhatósága. Az ige- és a névszóképzés formái. Az ige a szövegben. Az igék helyesírása. Nyelvhelyességi feladatok: a nákozásról (olvasnék, olvasnák), suksük-ölésről (szeretjük, szeressük!) és a szukszük-özésről (menesztjük, menesszük!). A főnevek szerepe a szövegben. A főnevek alakja és helyesírásuk (külön figyelmet fordítva a tulajdonnevek s azon belül a földrajzi nevek helyesírására). A melléknevek és a számnevek szerepe a szövegben. A számnevek helyesírása. Névmások szerepe a szövegben, valamint a helyesírásuk. A főnévi és a melléknévi igenevek toldalékolhatósága. A határozószók, valamint a viszonyszók és a mondatszók szerepe a szövegben.

6. A felsőbb osztályba lépés feltételei

A készségek kialakítása oszlopban minden témakörhöz két besorolást találnak. A felsőben az elvárható legjobb eredményt fogalmaztuk meg, amelynek teljesítése kitűnő osztályzatot eredményez. Az alsóban azt a minimumot látjuk, amely csupán arra elegendő, hogy a diák elégséges osztályzattal léphessen a felsőbb osztályba. A két közbülső osztályzat (dicséretes és jó) megítélése a tanárra hárul. Természetesen a kitűnő és az elégséges jegy odaítélése sem történhet gépiesen, hanem a tanár elvárásainak alapján. A készségek kialakítása oszlopban útmutatót találunk arra, milyen készségeket kell kialakítanunk tanítványainkban ahhoz, hogy sikeresen sajátíthassák el a tananyagot. A kitűnő és az elégséges osztályzathoz szükséges ismeretek megfogalmazása segítség gyanánt szolgál a kollégáknak.

1. A kommunikációs készség kialakítása

1.A A korosztályhoz mért stilisztikai készségek kialakítása

az egyes műveltségi területek céljai készségek kialakítása
optimális szint (kitűnő)
minimális szint (elégséges)
tartalmi követelmény
fogalmak témakörök
1. Az írásbeli és a szóbeli kommunikáció elsajátít      
1.1. Eligazodás a különféle kommunikációs helyzetekben Önállóan, esetleg kevés tanári segítséggel példák, szituációk keresése majd bemutatása különféle kommunikációs helyzetekre. 

A választott gyakorlatban - korhoz képest - alkalmazni a hangsúlyt, beszéddallamot, tempót és szünetet.

Az ún. hatásszünet érzékeltetése. 

A nem nyelvi eszközök alkalmazása, azok verbális szöveghez való illesztése egy választott kommunikációs gyakorlatban. 

A mindennapi beszédhelyzetekben önállóan találja fel magát a diák. 

Különféle kommunikációs helyzetek bemutatása tanári rávezetéssel. 

Kijelölt gyakorlatban elfogadható szinten alkalmazni a hangsúlyt, beszéddallamot és tempót. 

A mindennapi beszédhelyzetekben való eligazodás.

· A beszéd és a nyelv kapcsolata. 

· Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről. 

· Az emberi beszéd kialakulása, szerepe az emberiség történetében. 

· A kommunikációs kapcsolat. 

· Hangsúlyozás, dallam, tempó, szünet a beszédben. 

· A nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) és ezek viszonya a verbális beszédhez. 

 Mindennapi beszédhelyzeteink: 
a) kapcsolatfelvétel: köszönés, bemutatkozás, megszólítás
b) szándéknyilvánítás: tudakozódás, kérés, kérdés, felszólítás
c) beszélgetés
d) véleménynyilvánítás

· Az udvarias megnyilvánulás formái.

Fogalmazás és kommunikáció 

Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben.

1.2. Értő olvasás kialakítása

Folyamatos, értő olvasás. 

Hangos és néma olvasás után összefüggő szövegismertetés. 

A cselekményszálak és a szereplők bemutatása, jellemzése. 

Tudja előrevetíteni az eseményeket, az egyes részeket kiegészíteni, azokról véleményt nyilvánítani, majd az egészet tömören megfogalmazni. 

Folyamatos, értő olvasás, amely után tudjon képet alkotni az eseményekről, szereplőkről. 

Legyen képes kiemelni a lényeges eseményeket, megkülönböztetni a fő- és a mellékszereplőket.

· A folyamatos hangos és néma olvasás fejlesztése. 

· A szöveg megértésének bizonyítása. 

· Cselekményismertetés, beszámoló. 

· A lényeg kiemelése. 

· A szöveg előremondása, átalakítása, kiegészítése, tömörítése.

Szövegértés
1.3. Az önálló szövegalkotó-készség kialakítása

A tananyagban felsorolt szövegtípusok, azok jellemző vonásainak pontos ismerete.

A szövegalkotás fokozatos lépéseinek önálló alkalmazása. 

Tanári útmutató alapján segítség nélkül (vagy kevés segítséggel) tudjon rövid elbeszélést, leírást és jellemzést írni. 

Legyen képes beszámoló készítésére és önálló, összefüggő felelet összeállítására. 

A kézzel írt levél formáin kívül ismerje az elektronikus levél adta lehetőségeket is. 

Ki tudja szűrni a kéretlen és a fertőzött emaileket.

Ismerje a netikett íratlan szabályait.

A tananyagban felsorolt szövegtípusok felismerése. 

A szövegalkotás egyes lépéseinek segítséggel való alkalmazása. 

Legyen képes önálló felelet összeállítására. 

Ismerje a kézzel írt levél szerkezetét, legyen fogalma az emailról. 

Legyen tisztában a netikett fogalmával.

· A szövegalkotás célja. 

· Szövegtípusok.

· Anyaggyűjtés, annak elrendezése, vázlatírás, kidolgozás. 

· A cím (alcím) szerepe. 

· A források azonosítása. 

· Az elbeszélés, a leírás és a jellemzés. 

· A felelet és a beszámoló. 

· A fokozatosság elvének betartása térben és időben. 

· A levél formái: a kézzel írt levél és az elektronikus levél (email). 

· Elővigyázatosság az email küldésekor és fogadásakor egyaránt (a vírusfertőzések formái). 

· Netikett, azaz udvariassági formák az Interneten.

Szövegalkotás
2.Az írás és a helyesírásunk története, az írástechnika továbbfejlesztése

Az írás kialakulásának története.

A magyar rovásírás néhány jelének megismerése. 

A korosztálynak megfelelő helyesírási ismeretek alkalmazása, emlékezet utáni írás képessége. 

Mind a nyomtatott, mind az elektronikus szótárak problémamentes használata.

A számítógép szövegszerkesztőjének alapismerete. 

Az emailekben és az sms-ekben eltorzult módon használt ún. sms-helyesírás elkerülésének lehetőségei. 

A korosztálynak megfelelő helyesírási ismeretek elfogadható alkalmazása. 

A nyomtatott szótárak használatának ismerete. 

Rendelkezzen alapismeretekkel az elektronikus adathordozók diákoknak készített verzióiról.

· Az ősi kultúrákban használt különféle írásjelek. 

· Rovásírás, az őseink írása. 

· Az abc kialakulása. 

· A könyvnyomtatás története röviden. 

· A helyesírás szerepe. 

· A magyar helyesírás. 

· Az írástechnika továbbfejlesztése tollbamondással, emlékezet utáni írással. 

· Helyesírási szótárak (nyomtatott és elektronikus formában egyaránt). 

· Az elektronikus információhordozók felhasználási lehetőségei. 

· A betűrendbe sorolás. 

· Elválasztás, keltezés. "Finomelválasztás" a számítógép szövegszerkesztőjében. 

· A helyesírás torzulásai az emailekben és a mobiltelefonok rövid szöveges üzeneteiben (sms).

Az írás története és a helyesírásunk.

1.B A korosztályhoz mért nyelvi készségek kialakítása

az egyes műveltségi területek céljai készségek kialakítása
optimális szint (kitűnő)
minimális szint (elégséges)
tartalmi követelmény
fogalmak témakörök
1. Nyelvtani ismeretek      
1.1. A beszéd hangjai, a magán- és mássalhangzó-törvények gyakorlati alkalmazása

A magán- és a mássalhangzók fajtáinak felismerése, besorolása. 

A magán- és a mássalhangzók kapcsolódásának törvényei, illetve azok gyakorlati alkalmazása a beszélt és az írott szövegben egyaránt.

A megfelelő beszédlégzés alkalmazása. 

A hangok helytelen ejtési módjainak felismerése, továbbá azok helyes ejtésének ismerete. 

A magán- és a mássalhangzók fajtáinak megkülönböztetése. 

A mássalhangzók kapcsolódásának törvényei, azok felismerése a kijelölt szavakban. 

A megfelelő beszédlégzés alkalmazása és a hangok helyes ejtésének ismerete.

· A környezetünkben levő különféle hangforrások és az emberi beszéd. 

· A beszédhangok keletkezése. 

· A magán- és mássalhangzók fajtái. 

· A magánhangzók kapcsolódásának törvényei: hangrend, az illeszkedés törvénye. 

· A mássalhangzók kapcsolódásának törvényei: részleges hasonulás, jelölt és jelöletlen teljes hasonulás, összeolvadás, mássalhangzó-rövidülés, mássalhangzó-kiesés. 

· A hangok helyes ejtése. 

· A megfelelő beszédlégzés. 

· A hang és a betű közti különbség.

A beszéd hangjai - hangtan.
1.2. A szavak felépítése, szóalkotási készség kialakítása

Tudjon szavakat alkotni a tananyagban megfogalmazott szóalkotási lehetőségek valamennyi fajtája szerint. 

Ismerje az összetett szavak helyesírását. 

Önállóan tudja elemeire bontani a kijelölt szavakat. 

Segítség nélkül tudjon szavakat képezni a megadott szótő és toldalékai felhasználásával. 

Ismerje az igékhez s névszókhoz járuló valamennyi jelet és ragot, amelyeket a szövegalkotásban megfelelően tudjon használni. 

Ismerje az összetett szavak helyesírását. 

Ismerje fel az egyes szóelemeket.

Tudjon szavakat képezni a megadott képzők felhasználásával.

· A szóalkotás lehetőségei. 

· Az egyszerű és az összetett szavak. 

· Az összetett szavak helyesírása. 

· Szótövek fajtái: egy- és többalakú szótövek.

· A toldalékok fajtái: képzők, jelek, ragok.

· A szóképzés módjai. 

· Az igék és a névszók jelei. 

· Igékhez és névszókhoz járuló ragok. 

· A kötőhang (előhangzó) szerepe.

Szóalaktan - a szavak felépítése.
2. Az egyes helyesírási alapelvek gyakorlati alkalmazása

Valamennyi helyesírási alapelv felismerése az egyes szavakban és gyakorlatban való használata. 

Tudjon példákat hozni az egyes helyesírási alapelvek bemutatására. 

Írásaiban kitűnően tudja alkalmazni a helyesírási alapelvekben foglalt szabályokat. 

A kijelölt szavakban előforduló helyesírási alapelvek felismerése.

· Kiejtés szerinti írásmód. 

· Szóelemző írásmód.

· Hagyományos írásmód.

· Egyszerűsítő írásmód.

Helyesírási alapelvek

 1.C Elektronikus adathordozók felhasználása

az egyes műveltségi területek céljai készségek kialakítása
optimális szint (kitűnő)
minimális szint (elégséges)
tartalmi követelmény
fogalmak témakörök
1.1. A társalgási készség kialakítása 

Ismeretterjesztő és -tároló segédeszközök nyomtatott és elektronikus formájának megfelelő használata

Tudja alkalmazni a leggyakoribb szokványos kifejezésmódokat, társalgási fordulatokat, ismerje fel a közhelyeket. 

Példákkal tudja szemléltetetni a szokványos kifejezésmódok egyes csoportjait. 

Ismerje az állandósult szókapcsolatok jellemző vonásait, tudja őket csoportosítani és felhasználni szövegalkotása közben. 

Legyen képes használni a korosztálynak készült segédkönyvek, lexikonok, enciklopédiák, szótárak nyomtatott és elektronikus formáját egyaránt. 

Ismerje és tudja alkalmazni a társalgási fordulatok (köszönések és a társalgás egyéb állandó kifejezései) udvarias formáit. Ismerje fel adott szövegben az állandósult szókapcsolatokat. 

Tudja használni a korosztálynak készült segédkönyveket, lexikonokat, enciklopédiákat, szótárakat, valamint segítséggel tudja kezelni ezek elektronikus verzióját.

· A szokványos kifejezésmódok. 

· Szólások, közmondások, szállóigék. 

· A korosztálynak készült segédkönyvek, lexikonok, enciklopédiák, szótárak használata. 

· A nyomtatott könyvek mellett az elektronikus adattárak és az Internet adta lehetőségek megismerése.

Az állandósult szókapcsolatok.
2. A jelentéstani kategóriák felismerése, gyakorlatban való használatuk

A hangalak és a jelentés közti kapcsolat alapján tudja besorolni az egyes szavakat a megfelelő kategóriákba, illetve legyen képes önállóan példákat is keresni. 

Példákkal alátámasztva tudja megmagyarázni a többjelentésű és az azonos alakú szavak közti különbséget. 

Szövegalkotásában törekedjen a (korához képest) választékosságra, éljen a hangulatfestő szavak adta lehetőségekkel az árnyalt kifejezések megfogalmazásakor, az írott szöveg elkészítésekor fel tudja használni a szinonima szótár nyomtatott és elektronikus formáját egyaránt (pl.: Anyanyelvi könyvespolc CD-ROM). 

Ismerje fel a hangutánzó és a hangulatfestő szavak közti különbséget. 

Kis segítséggel be tudja sorolni az egyes szavakat a jelentéstani kategóriákba. 

Tudja használni a nyomtatott szinonima szótárat.

· A hangalak és a jelentés közti szoros, valóságos kapcsolat: hangutánzó és hangulatfestő szavak. 

· Egyjelentésű, többjelentésű szavak. 

· Azonos és hasonló alakú szavak. 

· Rokon értelmű szavak. 

· Ellentétes jelentésű szavak. 

· Az azonos alakú és a többjelentésű szavak közti különbségek. 

· A szóképzés és a jelentés viszonya. 

· A szójelentés értelmezése különféle irodalmi és nem irodalmi szövegekben.

Szójelentéstan
3. Az udvarias megnyilatkozás elsajátítása, a vitakultúra kialakítása

Az illemtudó magatartásformák ismerete, alkalmazása különféle beszédhelyzetekben. 

Legyen képes az eltérő véleményekkel szemben saját álláspontjának előadására, megvédésére; kérdések és válaszok megfogalmazására; kulturált vita folytatására. 

Az illemtudó magatartásformák ismerete, alkalmazása különféle beszédhelyzetekben. 

Más véleményt tudjon a sajátjával összevetni, kulturáltan megvitatni; segítséggel kérdéseket és válaszokat megfogalmazni.

· A beszédkultúra fogalma. 

· Magatartásformák különféle beszédhelyzetekben. 

· Az eltérő vélemények meghallgatása, saját álláspont előadása, megvédése. 

· Kérdések és válaszok megfogalmazása. 

· A kulturált vita menete.

Nyelvhelyesség 

A beszédkultúra fejlesztése.

4. Gondolatok megfogalmazása szóban és írásban különféle előadói hangnemekben

Tudja logikai és időrendbe állítva megfogalmazni mondandóját akár saját, akár olvasmányélményeiről. 

Ismerje s tudja alkalmazni a különféle előadói hangnemeket. 

Az eseményeket - korához képest - több szempontból is tudja értékelni, előadni.

Megadott szempontok alapján tudjon rövid elbeszélést, leírást és jellemzést előadni.

A bemutatott eseményekről, tárgyakról, jelenségekről és személyekről tudjon saját véleményt alkotni.

A "mi lenne, ha" vagy a "mi lett volna, ha" szerkezet szerint tudjon történeteket megfogalmazni ill. átírni. 

A szöveg egyhangúságának elkerülése céljából - megfelelő mértékben - használjon szinonimákat és hangulatfestő szavakat. 

Szóbeli és írásbeli szövegeiben el tudja különíteni az irodalmi, köznyelvi kifejezéseket a diáknyelvi és a zsargon szavaktól.

Legyen képes az eseményeket időrendben és logikai sorrendben elmondani, tárgyakat röviden leírni, személyeket azok jellemző vonásaik alapján bemutatni. 

Segítséggel tudjon történetet írni a "mi lett volna, ha" szerkezet szerint. 

Meg tudja különböztetni egymástól az irodalmi, köznyelvi, diáknyelvi és a zsargon szavakat.

·  Élmények, olvasmánytartalmak időrendbeli és logikai rendben való elmondása. 

· Az előadói hangnemek sokfélesége. 

· Az események több szempont szerinti bemutatása. 

· Elbeszélés megadott szempontok alapján; leírás megfigyelt jelenségekről, tárgyakról; jellemzés a vizsgált személyek cselekedetei, indítékai alapján. 

· Kiválasztott személyek megfigyelt cselekedetei, kapcsolatai, indítékai alapján értékelő vélemény alkotása írásban. 

· Történetírás a "mi lenne, ha" szerkezetben. 

· Kreativitás fejlesztésére olvasmánytartalmak átírása a "mi lett volna, ha" szerkezet szerint. 

· Írásbeli szövegalkotás során a rokon értelmű és a hangulatfestő szavak szükség szerinti használata. 

· Az irodalmi, köznyelvi, diáknyelvi és a zsargon szavak használatbeli eltérései.

Stilisztika - szövegalkotás szóban és írásban

 2. A szófajok megfelelő használata a szövegben

2.A Szerkezetileg és nyelvileg hibátlan mondatok alkotása

az egyes műveltségi területek céljai készségek kialakítása
optimális szint (kitűnő)
minimális szint (elégséges)
tartalmi követelmény
fogalmak témakörök
1. Az alapszófajok szerepének felismerése a szövegben; továbbá az ún. kiegészítő szófajok szerepe valamint megfelelő használatuk

Szófajok felismerése szövegben, majd a megfelelő kategóriákba való besorolásuk. 

Példák segítségével tudja bemutatni a szófajok és a mondatrészek közti különbségeket. 

Megadott szófajok felhasználásával tudjon mondatot alkotni. 

Ismerje az alapszófajok toldalékolási lehetőségeit. 

Példákon tudja bemutatni a szóképzés minden lehetséges módját.

 Ismerje fel a szófajok fajtáit a megadott szövegben. 

Megadott szófajok felhasználásával tudjon mondatot alkotni. 

Segítséggel legyen képes igéket és névszókat képezni a megadott képzők felhasználásával.

· A szófajok kategóriái: igék, névszók, igenevek, határozószók, viszonyszók, mondatszók. 

· Az alapszófajok (igék, névszók, igenevek, határozószók) szerepe a szöveg témájának megfogalmazásában. 

· Az alapszófajok toldalékolása. Az ige- és a névszóképzés módjai.

A szófajok rendszere

Tudjon igét alkotni megadott szám, személy, mód és idő alapján.

A szövegben talált igéket tudja besorolni az ige fajtáinak megfelelő kategóriákba. 

Meg tudja különböztetni és mondatban használni az általános (alanyi) és a határozott (tárgyas) igeragozást. 

Helyesen tudja használni a kijelentő és a felszólító módú igéket, valamint kerülje a nákozást. 

Ismerje fel az ige kategóriáit a megadott szóban. 

Használja helyesen a kijelentő és a felszólító módú igéket, kerülje a "nákozást".

· Az ige jelentése, fajtái, alakja és ragozása. 

· Az igék szerepe a szövegben, helyesírásuk. 

· Nyelvhelyességi feladatok: nákozás, suksük-ölés, szukszük-özés.

Ige

Ismerje fel szövegben a főnevek fajtáit, tudjon rájuk további példákat keresni. 

Legyen képes elemeire bontani a toldalékolt főneveket. 

Meg tudja különböztetni a ragos főnevet a határozóktól. 

Alaposan ismerje a tulajdonnevek helyesírását, különösen az intézmény- és a földrajzi neveket. 

A több szóból álló és az -i képzős földrajzi nevek helyesírását önálló szövegalkotása során is gond nélkül tudja alkalmazni.

Segítséggel ismerje fel szövegben a főnevek fajtáit. 

Megfelelő módon ismerje a tulajdonnevek helyesírását, különösen az intézmény- és a földrajzi neveket.

· A főnevek jelentése, fajtái, toldalékolása. 

· A tulajdonnevek s azon belül a földrajzi nevek helyesírása.

Főnév

Tudjon mellékneveket képezni, majd azokat fogalmazásainak színesebbé tétele céljából tudja felhasználni. 

Legyen képes elemeire bontani a toldalékolt mellékneveket. 

Fogalmazásában a szöveg típusának megfelelően tudja használni a mellékneveket, hogy gondolatait érzékletesebbé tudja tenni.

· A melléknevek alakja és képzése. 

· Díszítő szerepük a szövegben, főleg a leírásban és a jellemzésben betöltött fontos szerepük.

Melléknév
A megfelelően toldalékolt számnevek használata a szövegben. 

A számnevek helyesírása: a tőszámnevek, sorszámnevek, törtszámnevek, a keltezés pontos használata, az arab és a római számok megfelelő helyen való alkalmazása.

Ismerje a számnevek helyesírását, a keltezés pontos használatát.

· A számnevek alakja és helyesírásuk. 

· A számnevek tagoló, elkülönítő és összekapcsoló szerepe a szövegben. 

· Nyelvhelyességi feladatok: tőszámnevek helytelen használata sorszámnév helyett!

Számnév

Ismerje a főnévi, melléknévi és a számnévi névmások fajtáit. 

Fel tudja használni a névmások helyettesítő szerepét saját szövegében. 

Ne keverje össze az összetett mondatokban kötőszóként használt vonatkozó névmásokat kérdő névmásokkal. 

Fogalmazásában helyesen használja utalószóként a megfelelő névmásokat. 

Helyesen tudja alkalmazni az: ő vagy ez, ők vagy ezek; aki, ami vagy amely névmásokat. Ismerje fel és tudja használni a határozószói névmásokat (pl.: így, úgy, itt, ott, mikor, amikor, hol, ahol, hogyan, ahogyan stb.) 

Segítséggel ismerje fel a főnévi, melléknévi és a számnévi névmások fajtáit. 

Fel tudja használni a névmások helyettesítő szerepét saját szövegében. 

Ne keverje össze az összetett mondatokban kötőszóként használt vonatkozó névmásokat kérdő névmásokkal.

· A névmások fajtái és alakja. 

· A névmások szerepe a szövegben, helyesírásuk. 

· Nyelvhelyességi gyakorlatok. 

· A határozószói névmások fogalma: időre (ekkor, valamikor), helyre (itt, ott, ahol, bárhol), egyéb határozói körülményre vonatkozó névmások (így, ahogy, akárhogyan).

Névmások
Ismerje és fogalmazásában fel is tudja használni az igenevek valamennyi fajtáját.

A nyelvhelyességnek megfelelően tudja használni az igeneveket. 

Ismerje toldalékolhatóságuk módját. 

Kerülje a felszólításban udvariatlanságot kifejező főnévi igenév használatát (Felállni!, Leülni, Beszállni!); ne használja a "meg voltak beszélve" alakhoz hasonló, helytelen határozói igeneves formát! 

Ismerje a határozói igenevek különféle beszédhelyzetekben használt helyes formáit.

Fogalmazásában a nyelvhelyességnek megfelelően tudja használni az igeneveket. 

Kerülje a felszólításban udvariatlanságot kifejező főnévi igenév használatát (Felállni!, Leülni, Beszállni!); ne használja a "meg voltak beszélve" alakhoz hasonló, helytelen határozói igeneves formát!

· Az igenevek fajtái, alakjai és használatuk a szövegben. 

· Nyelvhelyességi gyakorlatok az igenevek megfelelő használatára.

Igenevek
Ismerje a határozószók fajtáit; azokat saját szövegében, főképp élménybeszámolókban, elbeszélésekben, leírásokban és jellemzésekben megfelelően tudja használni. 

Ismerje fel a határozószók, a névmások és a ragos főnevek közti különbségeket. 

Tudjon ezekhez példákat keresni. 

Kevés segítséggel tudja felidézni a határozószók fajtáit, és saját szövegében tudja azokat használni, főképp élménybeszámolókban, elbeszélésekben, leírásokban és jellemzésekben.

· A határozószók fajtái, alakja. 

· Néhány határozószó toldalékolhatósága (mától, délutánra, felülről stb.). 

· A határozószók szövegben betöltött szerepe: változatosabbá, érzékletesebbé és pontosabbá teszik a szöveget.

Határozószók
Ismerje a viszonyszók fajtáit, azok mondatban betöltött szerepét. 

Legyen tisztában a határozott és a határozatlan névelő szerepével az igeragozás megállapítása során.

Többféle jelentésben tudja használni az egyes névutókat (pl.: a helyre, időre egyaránt használható alatt névutó mintájára). 

Ismerje a segédigék mondattani szerepét. 

Adott igéhez különböző igekötő hozzákapcsolásával tudjon más eseményt, körülményt kifejező igéket alkotni. 

Kerülje a felesleges igekötő használatát. Ismerje a kötőszók szerepét, főleg a mellérendelő összetett mondatok fajtáinak megállapításában. 

Tudja alkalmazni a szóértékű módosítószókat érzelmei, állásfoglalása kifejezésére. 

Adott szövegben kevés segítséggel ismerje fel a viszonyszók fajtáit. 

Saját szövegében félre értések nélkül legyen képes használni azokat. 

Legyen tisztában az igekötők helyesírásával.

· A viszonyszók fajtái és szerepük a szövegben.

· Nyelvhelyességi gyakorlatok a viszonyszók megfelelő használatára.

Viszonyszók
Legyen tisztában az indulatszók és a mondatértékű módosítószók szövegben betöltött szerepével. 

Ismerje az indulatszók használatának módját, lehetőségeit. 

Véleménye, állásfoglalása közlése céljából - az illendőség és az udvariasság határain belül - tudja alkalmazni mind az indulatszavakat, mind a mondatértékű módosítószókat.

Tudjon különbséget tenni a szóértékű és a mondatértékű módosítószók között. 

Véleménye, állásfoglalása közlése céljából - az illendőség és az udvariasság határain belül - tudja alkalmazni mind az indulatszavakat, mind a mondatértékű módosítószókat.

· A mondatszó fogalma. 

· A mondatszók fajtái és szerepük a szövegben. 

· Különbségek a szóértékű és a mondatértékű módosítószók között.

Mondatszók

2.B A többszófajiságból eredő nyelvhelyességi problémák felismerése

az egyes műveltségi területek céljai készségek kialakítása
optimális szint (kitűnő)
minimális szint (elégséges)
tartalmi követelmény
fogalmak témakörök
 

Ismerje a szavak bizonyos szófaji csoportokba való besorolásának szempontjait. 

Ismerje fel adott szövegben, valamint önállóan is legyen képes olyan szavakat keresni, mondatba helyezve bemutatni, amelyek több szófaji csoportba is besorolhatóak. 

Tudjon mondatpárokat alkotni több szófajú szavak segítségével. 

Legyen fogalma arról, hogy egyes szavakat több szófaji csoportba is be lehet sorolni. 

Kis segítséggel ismerje fel azokat a szavakat, amelyeket több szófaji csoportba is be tudunk sorolni.

· Az egyes szavak besorolásának lehetősége több szófaji csoportba. A több szófajú szavak

Magyar nyelv - nyolcosztályos gimnázium 3. és 4. osztály

Alapelvek, célok

Rendszeres ismétlés nélkül az átvett tananyag jelentős része nem marad meg tanítványaink fejében. Ezért hasznos minden tanév elején átismételni az előző évben elsajátított ismereteket. A nyolcosztályos gimnázium 3. osztálya elején viszont mellőzhetjük az év eleji ismétlést, ha iskolánk helyi tantervében szerepel az ún. témazáró összefoglaló ismétlés, amelyet kétévenként ajánlott bevezetni. Az első témazáró ismétlést a 2. osztály végén - még az év végi "hajsza" előtt - valósítsuk meg! Ez az alapiskolák 7. osztályában is megoldható. Arra azonban mindenképpen ügyelni kell, hogy semmiképp se váljon ez egyfajta "kisérettségivé". Akármilyen eredménnyel is végeznek tanítványaink ezen a témazárón, az nem befolyásolhatja továbblépésüket a felsőbb osztályokba. Sőt, az év végi bizonyítványban levő osztályzatba sem javasolt beszámítani. Ennek a témazáró ismétlésnek az eredményét külön tüntessük fel a diák ellenőrzőjében, vagy egy külön erre a célra készített értesítőben, amelyből a szülők tudomást szerezhetnek gyermekük felkészültségéről az adott tantárgyból. A második témazáró összefoglaló ismétlést a 4. osztály végére tervezzük. Az alapiskola végzős osztályában az addig megszerzett ismeretek ellenőrzését a Felmérés (Monitor) 9 elnevezésű országos szintű tudásfelmérés tölti be, ezért felesleges az alapiskolás végzősöket külön témazáró összefoglalóval terhelni. A nyolcosztályos gimnáziumokban az utolsó témazáró ismétlésre a 6. osztály (a négyosztályos középiskolai képzésben a 2. osztály) végén kerül sor. A témazáró összefoglaló ismétléseken (különösen az utolsón) elért eredményeket - az addigi tanulmányi eredményekkel együtt - figyelembe vehetjük a szóbeli érettségi vizsgák elbírálásakor, ha az a diák előnyére válik. Természetesen ezt szintén fel kell tüntetni az iskola helyi tantervében.

A témazáró összefoglaló ismétlés formája és célja

A kétévenkénti témazáró összefoglaló ismétlésre mindenképpen még az előtt kerüljön sor, hogy a tanulókra nehezedne az év végén szokásos írásbeli dolgozatok és feleltetések tömkelege. A felkészülésre elegendő időt kell adnunk. A két év tananyagát magába foglaló ismeretanyagot bontsuk fel kisebb egységekre, és fokozatosan (már a második félév elejétől) szükség és az igények szerint ismételjük át közösen, majd adjuk fel otthoni ismétlésre. Ennek begyakorlása, számonkérése, a rá szánt idő beosztása a tanár belátása szerint történik. Az ismétlésre szánt órákat feltétlenül be kell építeni az egyéni tanmenetbe. 

A témazáró összefoglaló ismétlésnek ne csak írásbeli, hanem szóbeli része is legyen. Igaz, sokkal könnyebb és gyorsabb egy feladatlapot megíratni, értékelni; azonban a szóbeli számonkérést is meg kell szokniuk diákjainknak. A szóbeli részre egy napot szükséges szánni, amikor a diákoknak csak a szóbeli számonkérésre kell figyelniük. Ennek meglesz az ún. jogi alapja is, hiszen az iskolák ezt beépíthetik saját helyi tantervükbe. 

A 6. osztály (a négyosztályos középiskolai képzésben a 2. osztály) végén levő témazáró ismétlés összeállításakor figyelembe tudjuk venni a közelgő érettségi vizsgák témaköreit is. Ez igen hasznos, mivel két évvel az érettségi vizsgák előtt diákjaink mintegy főpróbaként élhetik át ezt az igazán még "tét nélküli" számonkérést. A témazáró ismétlések sorában az utolsót kétféleképpen készíthetik el a tanárok. Összefoglalhatják az egész addig átvett tananyagot a kezdetektől az adott osztály végéig, vagy csupán az utolsó két év tananyagára szorítkozhatnak. Ezt a helyi tantervükben megfogalmazott elképzelések szerint tehetik. Arra azonban szigorúan ügyeljenek, hogy a témazáró összefoglalók ne roppantsák össze a diákokat! Ezeknek a számonkéréseknek az a legfontosabb céljuk, hogy a diákok apránként összefoglalják az addig átvett tananyagot, azt begyakorolják, elmélyítsék a megszerzett ismereteket, hogy az érettségi vizsgák előtt ne kelljen "újra tanulniuk" az egész tananyagot.

Fejlesztési feladatok - tercio, quarto

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése 

A vitakultúra fejlesztése. Gyakorlatok saját vélemény kifejtésére, majd az ellenvélemény mérlegelése után a saját álláspont korrigálására. A hangsúly, hanglejtés, beszédszünet és beszédtempó, valamint a hangerő megfelelő alkalmazása. Különféle beszédműfajok megfigyelése, azok kommunikációs technikáinak ismerete. A kiselőadás, a hozzászólás és a felszólalás esetében a szándékkifejezés, a hatáskeltés, a hallgatóság meggyőzésére irányuló akarat megfelelő korlátok közt tartása. 

Gyakorlatok az egyirányú és a kétirányú, valamint a közvetett és a közvetlen kommunikáció fajtáira. Az együttműködés alapelvei a társalgásban, a viselkedési és a nyelvi szabályok betartása. A másik fél közlésének pontos felfogása, majd annak következményeként a reagálási képesség kialakítása. Az önkontroll fontossága a mindennapi helyzetekben. Helyzet- és szerepjátékok segítségével felkészülés a lehetséges szituációkra. Kiemelt figyelmet érdemelnek a konfliktusok kezelésére, azok elkerülésére készített gyakorlatok. Tájékozódás a tömegkommunikációs műfajok között. A tömegkommunikáció szerepének és hatásának felismerése. 

2. Olvasás, írott szövegek megértése 

A néma olvasással megismert szöveg minél alaposabb megértése. A kifejező olvasás gyakorlása. Szövegértelmezés és -elemzés szépirodalmi alkotások feldolgozásában, szakmai-tudományos és gyakorlati szövegekben egyaránt. Logikai összefüggések felfedezése, eltérő vélemények felismerése, érvek és ellenérvek kiemelése a gyakorlatra szánt szövegekben. A szépirodalmi és a mindennapi életben előforduló szövegek közti eltérések felfedezése. Az átvitt értelemben használt kifejezések megértése, megfelelő használata. A lényeg kiemelése, összefoglalása. A kulcsszavak megkeresése a szövegben. 

A gyakoribb tömegkommunikációs műfajok felismerése, ránk irányuló hatásuk elemzése. A tájékoztató, a véleményt közlő és nézeteink befolyásolását célzó tömegkommunikációs műfajok elkülönítése: hír, tudósítás; cikk, kommentár; riport, interjú; reklám, hirdetés. Az egyes tömegkommunikációs műfajok jellemző vonásainak felismerése, az ún. sorok közti olvasás megtanulása. 

3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás 

A mindennapi életből vett (megadott vagy választott) témákról saját vélemény kifejtése. Érvekkel alátámasztott saját álláspont megfogalmazása. Érvekkel alátámasztott véleményre ellenvélemény és cáfolat elkészítése írásban. Vázlat készítése kiselőadáshoz, hozzászóláshoz és felszólaláshoz, majd azok felhasználása szóbeli előadáskor. A számítógép segítségével történő előadáshoz ma már szinte nélkülözhetetlen a PowerPoint program használatának ismerete. 

Ez a korosztály már legyen képes az alapvető hivatalos iratok önálló megfogalmazására: önéletrajz, kérvény, nyugta, elismervény, meghatalmazás, igazolás. Szintén lényeges az irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás kifejezésmódjainak ismerete és használata: ismertetés, könyvajánlás, kiselőadás tartása irodalmi művekről. Ennek kapcsán elsajátítható az idézetek megfelelő alkalmazása, a forrásmunkák feltüntetésének módja. Nem szabad elhanyagolni az íráskép és a helyesírás fontosságát. Nem a szépíráson, hanem a rendezett íráson van a hangsúly. A tartalom teljességéhez a helyesírás is hozzátartozik. 

4. A tanulási képesség fejlesztése 

Jártasság szerzése mind a nyomtatott, mind az elektronikus módon (Interneten, elektronikus hordozókon) tárolt dokumentumok felhasználásában. Ismeretek, érvek és példák gyűjtése a hagyományos (nyomtatott) könyvtári és az Interneten található elektronikus könyvtári katalógusok segítségével. Az összegyűjtött anyagok rendszerezése vázlat, jegyzet készítésével. Problémafelvetés, a források kiválasztása, többféle forrásból gyűjtött anyag válogatása, feldolgozása. Az adatok felhasználása saját szöveg megfogalmazásakor. Az ún. "összeollózás" elkerülése. A forrásmunkák és az idézetek feltüntetésének módja a saját szövegben. Az összegyűjtött és rendszerezett adatok, információk kibővítése saját meglátásokkal. A kialakított készségeket más tantárgyak témáiban is legyen képes felhasználni a diák. 

A diákok fogalmazáskészségét hivatottak segíteni a különféle pályázatok, amelyek közül kiemelkednek a Kincskeresők elnevezésű alkotópályázat, továbbá a Palóc Társaság, a Katedra Alapítvány és a Szlovákiai Magyar Írók Társasága által meghirdetett alkotóversenyek, illetve az összes olyan vetélkedő, amelyben a diákoknak saját gondolatokat tartalmazó pályamunkákkal kell részt venniük. 

5. Ismeretek az anyanyelvről 

A mondatok fajtái a kommunikációs tartalom és szándék szerint. Az egyirányú és kétirányú valamint a közvetett és a közvetlen kommunikáció a mindennapi használatban. Mondatok átalakítása. A mondat szó szerinti és átvitt jelentésének felismerése. A mondatalkotáshoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása. A szórend szerepe a magyar nyelvben. Az írásjelek. Az egyszerű mondatok központozása, a gondolatjel, a zárójel, kettőspont és a pontosvessző szerepének ismerete és helyes használata. Az idézés és a párbeszéd írásmódjának helyes alkalmazása. 

A mondatrészek. A szószerkezetek típusai. A gyakoribb szóalkotási módok ismerete; a szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése. A szerves és a szervetlen szóösszetételek. Különírás és egybeírás: az alárendelő és a mellérendelő szószerkezetek valamint az összetett szavak helyesírása. A mondatok fajtái szerkezetük szerint. Az egyszerű és az összetett mondatok. Az alárendelő és a mellérendelő összetett mondatok fajtái, szerepük a szövegben. 

Tájékozottság a magyar nyelv jellemző sajátosságairól, a nyelvtípusáról. Anyanyelvünk eredete. A ma használt köznyelv és a csoportnyelvek kifejezései. A nyelvjárások fajtái, helyük a mai nyelvhasználatban. A köznyelvbe begyűrűző torzulások: az emailben és a mobiltelefonok (sms) rövid szöveges üzeneteiben használt jelek, rövidített, torzított szavak negatív hatása írásunkra, kifejezésmódunkra. 

6. A felsőbb osztályba lépés feltételei 

A készségek kialakítása oszlopban minden témakörhöz két besorolást találnak. A felsőben az elvárható legjobb eredményt fogalmaztuk meg, amelynek teljesítése kitűnő osztályzatot eredményez. Az alsóban azt a minimumot látjuk, amely csupán arra elegendő, hogy a diák elégséges osztályzattal léphessen a felsőbb osztályba. A két közbülső osztályzat megítélése a tanárra hárul. Természetesen a kitűnő és az elégséges jegy odaítélése sem történhet gépiesen, hanem a tanár elvárásainak alapján. A készségek kialakítása oszlopban útmutatót találunk arra, milyen készségeket kell kialakítanunk tanítványainkban ahhoz, hogy sikeresen sajátíthassák el a tananyagot. A kitűnő és az elégséges osztályzathoz szükséges ismeretek megfogalmazása segítség gyanánt szolgál a kollégáknak.

 

 

1. Kommunikációs készségek kialakítása

1.A Megfelelő emberi kapcsolatok kialakítása

az egyes műveltségi területek céljai készségek kialakítása
optimális szint (kitűnő)
minimális szint (elégséges)
tartalmi követelmény
fogalmak témakörök
1. Szóbeli és írásbeli kommunikációs készségek megalapozása      
1.1. Szóbeli és írásbeli megnyilatkozások elkészítése, előadása különféle kommunikációs helyzetekre

Különféle alkalmakra (évfordulókra, családi események, újév alkalmából) köszöntők megfogalmazása különösebb segítség nélkül. 

A köszöntők és a köszönetnyilvánítás hangvételének alkalomhoz illő kiválasztása. Ezek rögtönzött vagy előre elkészített formáinak előadása. 

A diák legyen képes reagálni a köszöntésre, köszönetnyilvánításra hosszabb felkészülés nélkül is. 

Ismerje fel a közhelyeket, és kerülje azokat. 

A közéleti kommunikáció műfajai esetében tudja alkalmazni a szöveghez, helyhez, alkalomhoz illő gesztusokat, nyelvi fordulatokat. 

A kialakuló vita során tudjon érveket felsorakoztatni, ellenérveket keresni, miközben ügyeljen az intelligens vita íratlan szabályaira. 

Tudja magát kontrolálni a vita során. 

Hallgatóságát úgy próbálja meggyőzni, hogy az ne tűnjön erőszakosnak. 

Ne lőjön túl a célon a felesleges hatáskeltéssel! 

Kerülje a pátoszt. 

Ismerje, és korához mérten tudja használni a testbeszéd adta lehetőségeket.

Különféle alkalmakra kis segítséggel tudjon köszöntőt írni, s azt előadni. 

Ki tudja választani a megfelelő hangnemet. 

Legyen képes reagálni a köszöntésre, köszönetnyilvánításra. 

Kialakuló vita során tudja magát kontrolálni, s elfogadni az ellenérveket. 

Más véleményére ne hangerővel, hanem érvekkel legyen képes reagálni! 

Ismerje és korához, képességeihez mérten tudja használni a testbeszéd adta lehetőségeket.

· A magán- és a közéleti kommunikáció leggyakoribb műfajai: köszöntés, köszönetnyilvánítás; megbeszélés, vita, felszólalás, hozzászólás, kiselőadás. 

· A köszöntőket kísérő gesztusok, nyelvi fordulatok. 

· A közhelyek elkerülése. 

· A hangvétel igazítása az alkalomhoz. 

· Reagálás a köszöntésre, köszönetnyilvánításra. 

· A beszédpartnerrel való együttműködés. 

· Az érvelés technikája. 

· Vélemény kialakítása, állásfoglalás megfogalmazása. 

· Ellenvélemény mérlegelése után a saját vélemény korrigálása. 

· A vitakultúra fejlesztése. 

· A felsorolt műfajok esetében a szándékkifejezés, a hatáskeltés és a hallgatóság meggyőzésére irányuló akarat megfelelő korlátok közt tartása. 

· Viselkedési és nyelvi szabályok. 

· Önkontroll. A konfliktusok megelőzése, ill. kezelése.

· A hangsúly, hanglejtés, beszédszünet és -tempó, valamint a hangerő megfelelő alkalmazása. 

· A testbeszéd és az arcjáték néhány jelének ismerete, azok tudatos alkalmazása. 

· A szemkontaktus jelentősége.

Fogalmazás és kommunikáció 

A magán- és a közéleti kommunikáció

1.2. Szövegértelmezés, logikus gondolkodásra vezetés

Választott vagy kijelölt szöveg önálló értelmezése, irodalmi szöveg esetében annak elemzése. 

Találja meg a logikai összefüggéseket, össze tudja hasonlítani az ellentétes véleményeket szakmai-tudományos és gyakorlati szövegekben egyaránt. 

Kevés tanári segítséggel találjon érveket és ellenérveket a gyakorlatra szánt szövegekben. 

Az irodalmi szövegben fedezze fel az átvitt értelemben használt kifejezéseket, gondolatokat. 

Kulcsszavak segítségével tudja összefoglalni a szöveg lényegét.

Legyen képes az ún. sorok közti olvasásra, tehát fedezze fel a szövegben levő utalásokat a témához kapcsolódó egyéb problémákat. 

Legyen tisztában a tömegkommunikációs műfajok sajátos vonásaival, amelyekkel az olvasók véleményét szándékozzák befolyásolni.

Ki tudja szűrni a reklámok és hirdetések szövegéből a számára lényeges, illetve lényegtelen információkat.

Egy szöveg tanári segítséggel történő értelmezése. 

A logikai összefüggések rávezetéssel való felismerése.

Az irodalmi szövegekben az átvitt értelemben használt gondolatok megértése. 

A hírekben, tudósításokban, cikkekben és interjúkban értse meg a közlendőt, s azok lényegét tudja összefoglalni. 

Ki tudja szűrni a reklámok és hirdetések szövegéből a számára lényeges, illetve lényegtelen információkat.

· A néma olvasással szerzett információk feldolgozása. 

· A kifejező olvasás gyakorlása. 

· Szövegértelmezés és -elemzés. 

· Logikai összefüggések, eltérő vélemények, érvek és ellenérvek felfedezése a szövegben. 

· Az átvitt értelemben használt kifejezések megfelelő használata. 

· A lényeg kiemelése, összefoglalása. 

· Kulcsszavak megfogalmazása a szöveg alapján. 

· A gyakoribb tömegkommunikációs műfajok felismerése, ránk irányuló hatásuk: hír, tudósítás, cikk, kommentár, riport, interjú, reklám és hirdetés. 

· A sorok közti olvasás.

Szövegértés
1.3. Véleményalkotás, előadás-készítés, az összegyűjtött anyag bemutatása

Megadott vagy választott témákra saját vélemény önálló alkotása. 

A diák legyen képes érvekkel alátámasztott saját álláspontjának megfogalmazására. 

Tudjon vázlatot készíteni rövidebb vagy akár hosszabb előadásához, felszólalásához. 

Önállóan tudja használni a PowerPoint programot, amelynek segítségével bemutatót készít az előadásához. 

A bemutató szövegébe képanyagot és egyéb utalásokat tudjon alkalmazni, majd az egész anyagot segítség nélkül tudja felhasználni kiselőadása során. 

Kevés segítséggel tudjon önéletrajzot, kérvényt, elismervényt, nyugtát, meghatalmazást és igazolást írni. 

Irodalmi alkotásokról rövid ismertetést, ajánlást tudjon készíteni. 

Írása legyen rendezett, amely alatt nem az ún. szépírást kell érteni, továbbá a helyesírása korához és műveltségéhez képest legyen a legelfogadhatóbb.

Véleményt tudjon alkotni egy adott témáról.

Segítséggel készítsen vázlatot rövid felszólalásához. 

Ismerje a PowerPoint programot, amelyet tanári segítséggel tudjon használni. 

Ugyancsak tanári segítéséggel tudja megírni önéletrajzát, útmutató alapján legyen képes kérvényt, elismervényt, meghatalmazást, nyugtát és igazolást írni. 

Írása legyen rendezett, amely itt sem a hagyományos értelemben vett szépírást jelenti, továbbá helyesírása legyen a korához és képességeihez mérten elfogadható.

· Saját vélemény kifejtése. 

· Ellenvélemény és cáfolat elkészítése írásban. 

· Vázlat készítése kiselőadáshoz, hozzászóláshoz, felszólaláshoz. 

· A számítógép segítségével tartott előadáshoz a PowerPoint program felhasználása. 

· Alapvető hivatalos iratok: önéletrajz, kérvény, nyugta, elismervény, meghatalmazás, igazolás. 

· Irodalmi alkotásokhoz kapcsolódó véleményalkotás: ismertetés, könyvajánlás, kiselőadás. 

· Az idézetek megfelelő alkalmazása és a forrásmunkák feltüntetése. 

· A rendezett írás: íráskép és a helyesírás.

Szövegalkotás
2. A társalgásban elvárt viselkedési formák elsajátítása

Legyen tisztában az egyirányú és a kétirányú kommunikáció típusaival, használatával, az egyes szövegfajták jellemző vonásaival, amelyeket a gyakorlatban is képes használni. 

Ne csak ismerje, gyakorolja is a mindennapi kommunikáció során a viselkedési és a nyelvi szabályokat! 

Ismerje a közvetett és a közvetlen kommunikáció írott s beszélt formáit egyaránt. 

Ügyeljen a társalgásban feltétlenül szem előtt tartandó ún. együttműködési alapelvekre. 

Legyen tisztában az egyirányú és a kétirányú kommunikáció típusaival. 

Ismerje és a gyakorlatban tudja is alkalmazni a társalgásban illő viselkedési szabályokat. 

Ügyeljen a társalgásban feltétlenül szem előtt tartandó ún. együttműködési alapelvekre.

· Az egy- és kétirányú kommunikáció: párbeszéd, monológ. 

· A monologikus és a dialogikus szövegfajták. 

· Az együttműködés alapelvei a társalgásban: érhető beszéd, igazodás a beszélgetés tárgyához, a beszélgetőpartner gondolataihoz stb.). 

· Viselkedési és nyelvi szabályok. 

· A közvetett és a közvetlen kommunikáció. 

· Térbeli és időbeli távolság a kommunikáció során. 

· A közvetett és a közvetlen kommunikáció egy- és kétirányú formái.

A kommunikációs folyamat tényezői

1.B A szöveghez, témához igazodó mondatok alkalmazása

az egyes műveltségi területek céljai készségek kialakítása
optimális szint (kitűnő)
minimális szint (elégséges)
tartalmi követelmény
fogalmak témakörök
1. A mondatok fajtáinak megfelelő használata, a beszédhelyzethez való igazításuk

A kijelentő, felkiáltó, óhajtó, felszólító és kérdő mondatokat meg tudja különböztetni a kommunikációs tartalmuk alapján. 

Legyen képes a csupán hanglejtésükben eltérő mondatfajták megkülönböztetésére, és a felsorolt mondatok átalakítására. 

Ismerje fel a mondatok szó szerinti és átvitt jelentését. 

A kérdő mondatok fajtáit igazítsa a szöveg értelméhez, betartva a nyelvhelyességi szabályokat! 

Az egyes mondatfajtákra jellemző hanglejtést megfelelő módon tudja alkalmazni.

A mondatfajtákban megfelelő módon tudja alkalmazni a nyelvtani kifejezőeszközöket: az igemódokat, módosítószókat, indulatszókat, valamint a hanglejtésformákat. 

Szövegében a közlési szándéknak és a célnak megfelelő mondatokat tudjon alkalmazni. 

Az állító és tagadó, valamint a tiltó mondatokat a nyelvhelyességnek megfelelő módon használja szövegében!

A mondatfajták ismerete alapján egy adott szövegben meg tudja állapítani az egyes mondatok fajtáit. Ismerje a kérdő mondatok fajtáit, szövegben is tudja azokat használni. 

Legyen tisztában a hanglejtés szerepével.

Az egyes mondatfajtákat a nyelvhelyességnek megfelelő módon használja szövegében!

· Kijelentő, felkiáltó, óhajtó, felszólító és kérdő mondatok. 

· A kérdő mondatok fajtái. 

· Nyelvtani kifejezőeszközeik: az igemódok, módosítószók, indulatszók és a hanglejtésformák. 

· A mondatok átalakítása. 

· A hanglejtés szerepe az egyes mondatfajtákban. 

· A különféle mondatfajták változatos és tudatos használata a közlési szándéknak és célnak megfelelően. 

· Logikai szempont szerinti felosztás: állító, tagadó valamint a tiltó mondatok.

Mondatok fajtái a kommunikációs tartalom és szándék szerint, valamint logikai szempontból
2. Az írott szöveg érzékletessé tétele az írásjelek helyes használatával

A szövegben alkalmazható írásjelek: a mondatzáró, a mondatrészek közötti és a tagmondatok közötti írásjelek. A pont, kérdőjel, felkiáltójel, három pont; vessző, pontosvessző, kettőspont; zárójel, idézőjel, gondolatjel megfelelő használata a mondat tartalma és szerkezete szerint. 

Az összetett mondatok végére kerülő írásjelek. 

A szövegen belüli idézés módja. 

A párbeszéd jelölése a szövegben.

A szövegben alkalmazható írásjelek: pont, kérdőjel, felkiáltójel, három pont; vessző, pontosvessző, kettőspont; zárójel, idézőjel, gondolatjel megfelelő használata a mondat tartalma és szerkezete szerint. 

Az idézés és a párbeszéd jelölése a szövegben.

· A mondatzáró, a mondatrészek közötti és a tagmondatok közötti írásjelek. 

A gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző szerepe. 

Az idézés és a párbeszéd írásmódja.

Írásjelek
3. A mondatrészek megfelelő használatával a szöveg szó szerinti és átvitt értelmének megfogalmazása

A diákokban tudatosodjon a beszéd felépítése: hangok, szóelemek, szavak, szószerkezetek, mondatok, szöveg és beszéd. 

(Mindent nem szabad számon kérni még egy 14-15 éves tanulótól sem, hiszen ez még "csak" az ún. alapozó időszak.) 

A mondatok, szószerkezetek, szavak, szóelemek és hangok szerepe a szövegben, a beszédben.

A mondatrészek fajtáinak felismerése a gyakorlásra szánt mondatokban. 

Fontos, hogy a mondatrészek meghatározásával kapcsolatos szabályokat nem szabad bemagoltatni feleslegesen, hanem a mondatrészek fajtáit a mondatban betöltött szerepük alapján sajátítsa el a diák! 

A mondatrészek meghatározásakor fektessen hangsúlyt a logikára és a nyelvérzékre is! 

A mondatrészek meghatározásának szabályait még a kitűnően tanuló diákoktól sem kell számon kérni! "Nem a szabály, hanem a gyakorlat a lényeges!" 

A mondatrészek fajtáival párhuzamosan ismerje fel az alárendelő szószerkezetek fajtáit is. 

Ismerje fel a szófajok és a mondatrészek közötti különbségeket. (A mondatrészek szófaji besorolása csak ott merüljön fel, ahol arra feltétlenül szükség van!)

Legyen tisztában az alanytalan mondatok típusával. 

Az egyes mondatrészek egy vagy több szóval, illetve névutó segítségével kifejezett alakjait ismerje fel, és tudja azokat szövegben is használni. 

A szövegben a mondatrészekkel kapcsolatban előforduló nyelvhelyességi hibákat el tudja kerülni, ki tudja azokat javítani az adott szövegben.

A mondatrészek gyakoribb fajtáinak felismerése a gyakorlásra szánt mondatokban. 

A mondatrészek meghatározásával kapcsolatos szabályokat nem szabad bemagoltatni feleslegesen, hanem a mondatrészek fajtáit a mondatban betöltött szerepük alapján sajátítsa el!

A mondatrészek gyakoribb fajtáinak ismeretével meg tudja határozni az alárendelő szószerkezetek fajtáit. Elegendő csupán a nagy kategóriák meghatározása: alanyi, állítmányi, tárgyi, határozói és jelzői szószerkezetek megállapítása.

Meg tudja különböztetni a szófai meghatározást a mondattanitól. 

A szövegben a mondatrészekkel kapcsolatban előforduló nyelvhelyességi hibákat ismerje fel, és tanári segítséggel tudja azokat javítani, helyesbíteni.

· A mondatrészek fajtái, szerepük a mondatban, megfelelő alkalmazásuk közlendőnk kifejezésére. 

· A mondatrészek meghatározásával kapcsolatos szabályok "bemagoltatása" helyett a mondatban betöltött helyük alapján fogalmazzuk meg a mondatrészek szerepét! A logika és a gyakorlati felhasználás szempontjából kell elsajátíttatni ezt a tananyagrészt! 

· Az egy és több szóval, valamint névutók segítségével kifejezett mondatrészek típusai. 

· Az egyszerű mondat szerkezete. 

· Az állítmány és az alany szófaja, fajtái. 

· A predikatív szerkezet. 

· Az alanytalan mondatok. 

· A tárgy alakja, fajtái, a tárgyas szerkezet. 

· Határozók, a határozós szerkezetek.

· Jelzők, a jelzős szerkezetek. 

· Mindig az adott mondatrésszel kapcsolatban előforduló nyelvhelyességi hibák felfedezése, tudatos anyanyelvi ismereteken alapuló javítása (pl.: az alany és az állítmány egyeztetése, a határozóragok helytelen használata).

· Élesen el kell különíteni a szófajtani és a mondattani fogalmakat!

Mondatrészek és az alárendelő szószerkezetek
Meg tudja magyarázni a mellérendelés fogalmát. 

A mellérendelő szószerkezetek fajtáinak felismerésében vegye figyelembe a szószerkezet tagjai közötti tartalmi kapcsolatot! 

Meg tudja határozni a mellérendelő szószerkezetek fajtáit mind a kötőjeles, mind a kötőjel nélküli formájukban. 

Ismerje és fel tudja használni a szószerkezetekben előforduló leggyakoribb kötőszavakat. 

Alkosson a mellérendelő szószerkezetek valamennyi fajtájára egy-egy példát! Itt is szükséges a logikus gondolkodás és a nyelvérzék. 

Ismerje fel és meg tudja különböztetni az alárendelő és a mellérendelő szószerkezeteket. 

Tanári segítséggel tudjon mellérendelő szószerkezeteket alkotni. 

Legyen tudomása arról, hogy a mellérendelő szószerkezetek egyaránt állhatnak kötőjellel és kötőjel nélkül.

· A mellérendelő szószerkezetek fajtáinak megkülönböztetése annak alapján, hogy milyen tartalmi kapcsolat van a szószerkezet tagjai között. 

· A kötőszó segítségével és a kötőszó nélkül álló mellérendelő szószerkezetek. 

· A leggyakoribb kötőszavak ismeretében a logikus gondolkodásra fektessük a hangsúlyt!

A mellérendelő szószerkezetek
4. Szókincsfejlesztés a szóalkotás leggyakoribb módjaival

A szóalkotás eddig tanult formáinak ismerete. Meg tudja különböztetni a szóösszetétel, az alapszó, képzett szó és a szókapcsolat fogalmát. 

Legyen tisztában az összetett szavak keletkezési módjával. Ismerje a szerves és a szervetlen összetétel formáit. Tudjon a tanultakhoz hasonló összetett szavakat alkotni, használni. 

A szerves alárendelő szóösszetételeknél használja fel az alárendelő szószerkezeteknél elsajátított ismereteit. 

Kevés tanári segítséggel legyen képes az arra alkalmas szerves szóösszetételeket alárendelő szószerkezetekké átalakítani. 

Példák segítségével meg tudja magyarázni a szóösszetétel és a szószerkezet közötti különbséget. 

Legyen tisztában a mozaikszók fogalmával, s a tanult példák alapján tudjon önállóan betűszókat alkotni. 

Ismerje fel a jelentéstömörítő összetételeket. 

A mellérendelő szóösszetételek fajtáit ismerje fel, és azokat a helyesírásnak megfelelő formában tudja használni saját szövegében.

Kevés segítséggel ismerje fel a szerves és a szervetlen összetett szavakat.

Tudja, hogy mi a különbség a szószerkezet és az összetett szó között. 

Segítséggel ismerje fel a mellérendelő szóösszetételek fajtáit. 

Legyen tisztában a mozaikszók fogalmával, s a tanult példák alapján tanári segítséggel tudjon betűszókat alkotni.

· A szóképzésről tanultak felelevenítése. 

· A szóösszetétel, az alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése. 

· Az összetett szavak keletkezésének módjai. 

· A szerves és a szervetlen szóösszetételek fajtái. 

· Az alárendelő és a mellérendelő összetett szavak fajtái. 

· A jelölt és a jelöletlen szóösszetétel fogalma. 

· A szóösszetétel és a szószerkezet közötti különbség. 

· A jelentéstömörítő összetételek példákon való megmagyarázása. 

· A mozaikszók fajtái: a betűszók és a szóösszevonás.

A szóalkotás gyakoribb módjai

 2. A magyar helyesírás különlegességei

2.A A különírás és az egybeírás szabályainak gyakorlati ismerete

az egyes műveltségi területek céljai készségek kialakítása
optimális szint (kitűnő)
minimális szint (elégséges)
tartalmi követelmény
fogalmak témakörök
1. A külön- és az egybeírt szavak helyesírásának logikán alapuló szabályai

A külön- és az egybeírás megállapításakor vegye figyelembe a magyar helyesírás ún. értelemtükröző sajátosságát! Ennek alapja a logikus gondolkodás, amely elengedhetetlenül szükséges az egybeírás vagy a különírás közti döntés során. 

Ismerje az egybeírás leggyakoribb okait. Az egybeírás két formáját - a teljes egybeírást és a kötőjellel való összekapcsolást - biztosan tudja megkülönböztetni és használni. 

A három vagy több szóból álló összetett szavak helyesírása esetében ugyancsak használja logikáját és nyelvérzéket, hogy a hat szótagnál többől álló összetett szavak esetében hová kell tenni a kötőjelet. 

A mellérendelő szóösszetételek (a szóismétlések, a valódi mellérendelő szóösszetételek és az ikerszók) helyesírásában kevés tanári segítséggel tudjon eligazodni.

A tanult példák alapján tudjon a mozaikszavakhoz toldalékokat kapcsolni. 

Ismerje az egybeírás két formáját: a teljes egybeírást és a kötőjellel való összekapcsolást; az írásban tanári segítséggel tudja őket alkalmazni. 

Ismerje a három vagy több szóból álló összetett szavak helyesírását, és elfogadhatóan tudja használni a saját írásában.

· A magyar helyesírás ún. értelemtükröző sajátossága, amely szerint két szót mindaddig külön kell írni, amíg valamilyen körülmény meg nem követeli az egybeírásukat. 

· Az egybeírás két formája: a teljes egybeírás és a kötőjellel való összekapcsolás. 

· Az egybeírás okai: jelentésváltozás, a nyelvtani viszony jelöletlensége, a hagyomány. 

· Az alárendelő szószerkezetek és a szóösszetételek helyesírása. · A három vagy több szóból álló összetett szavak helyesírása. 

· A mellérendelő szóösszetételek helyesírása: a szóismétlések, a valódi mellérendelő szóösszetételek és az ikerszók helyesírása. 

· A mozaikszók helyesírása, toldalékolásuk módja.

Helyesírás: különírás és egybeírás

2.B Az egyszerű és az összetett mondatok megfelelő használata

az egyes műveltségi területek céljai készségek kialakítása
optimális szint (kitűnő)
minimális szint (elégséges)
tartalmi követelmény
fogalmak témakörök
1. A mondatok felépítése, a mondatfajták adott szövegbe illő használata

Legyen tisztában az egyszerű mondat felépítésével. 

Tudjon tagolt és tagolatlan, valamint teljes és hiányos mondatokat alkotni. 

Ismerje a tagolatlan mondat fajtáit: a megszólítás, indulatszók, módosítószók, szerkesztetlen névszós szerkezetek és a köszönésformák mondatként való használatát. 

Példán tudja bemutatni a tagolatlan és a hiányos mondatok közti különbséget. 

Tudjon alárendelő összetett mondatokat alkotni a bővített egyszerű mondatokból. 

Az alárendelő összetett mondatok fajtái meghatározásánál ismerje az utalószókat és azok szerepét. 

A mellérendelő összetett mondatok elemzésénél fedezze fel a tagmondatok közti logikai kapcsolatokat, de természetesen ismernie kell a leggyakrabban használt kötőszavakat is. 

A kötőszavak nélküli mellérendelések fajtái se jelenthetnek számára nagyobb gondot. 

Az összetett mondatok fajtáit tudja ágrajz segítségével ábrázolni. 

A tagmondatok közötti írásjeleket, miként a mondatzáró írásjeleket is tudja használni a gyakorlatban.

Tanári segítséggel tudjon tagolt és tagolatlan, valamint teljes és hiányos mondatokat alkotni. 

Különböztesse meg az alárendelő és a mellérendelő összetett mondatokat.

Az alárendelő összetett mondatok fajtáinak meghatározásakor találja meg az utalószókat. 

Az alárendelő összetett mondatoknak csupán a nagyobb kategóriát (alanyit, állítmányit, tárgyit, határozóit, jelzőit) elegendő felismernie. 

A mellérendelő összetett mondatokban tanári segítséggel ismerje fel a tagmondatok közötti logikai kapcsolatot. 

A tagmondatok közötti írásjeleket, miként a mondatzáró írásjeleket is elfogadható szinten tudja használni a gyakorlatban.

· Az egyszerű és az összetett mondat. 

· A tagolt és a tagolatlan mondat felépítése. 

· A teljes és a hiányos mondatok. 

· A tagolatlan és a hiányos mondatok közti különbség. 

· Az alárendelő összetett mondatok fajtái. 

· A főmondat és a mellékmondat fogalma az alárendelő összetett mondatokban. 

· Az utalószó szerepe és fajtái. 

· A bővített egyszerű mondat átalakítása többféle alárendelő összetett mondattá. 

· A mellérendelő összetett mondatok fajtái. 

· Az egyenrangú tagmondatok közötti logikai kapcsolatok felfedezése. 

· Az egyes mondatfajták jellemző kötőszavai. 

· Az összetett mondatok fajtáinak ábrázolása ágrajz segítségével. 

· A tagmondatok közötti írásjelek és a mondatzáró írásjelek.

Mondatok fajtái szerkezetük szerint

 3. Anyanyelvünk helye a világ nyelvi között

3.A Szavaink eredete, fejlődésük a mai napig

az egyes műveltségi területek céljai készségek kialakítása
optimális szint (kitűnő)
minimális szint (elégséges)
tartalmi követelmény
fogalmak témakörök
1. Anyanyelvünket gazdagító és rontó kifejezések ismerete

Meg tudja nevezni a legközelebbi nyelvrokonainkat. 

Két-három példát tudjon felsorolni a nyelvrokonság bizonyítására. 

Ismerje az alapnyelvi szavak fogalmát, és tudjon rájuk néhány példát keresni. 

Meg tudja különböztetni a jövevényszavakat az idegen szavaktól. 

Legyen fogalma a belső keletkezésű szavakról. 

A középkori nyelvemlékeinkben előforduló ősi magyar szavak formáit ismerje fel, és tudjon közülük néhányat idézni. 

A nyelvrokonaink közül legalább kettőt-hármat tudjon felsorolni. 

Legyen fogalma az alapnyelvi szavakról. 

Ismerje a jövevényszavak és az idegen szavak fogalmát, s tudjon rájuk egy-két példát keresni.

· Nyelvünk eredete, rokonsága. 

· A nyelvrokonság bizonyítékai. Szavaink származása. 

· Az ún. alapnyelvi szavak, a belső keletkezésű szavak, a jövevényszók és az idegen szavak. 

· Különbség a jövevény és az idegen szavak között. 

· Az első írott nyelvi emlékeinkben használt kifejezések megismerése.

Anyanyelvünk eredete
2. A magyar nyelv jellegzetességeinek ismerete

Ismerje a két nyelvtípus (toldalékoló és hajlító, idegen szóval agglutináló és flektáló nyelvek) legjellemzőbb vonásait a magyar és a szlovák nyelv összehasonlítása segítségével. 

Tudja megnevezni a magyar nyelv jellegzetességeit, amelyekben eltér az általunk ismert idegen nyelvektől. 

Ismerje és a tanultak alapján saját szavaival tudja megfogalmazni: az anyanyelv, a nemzeti nyelv, az államnyelv, a hivatalos nyelv, a kisebbségi nyelvek jelentését és a köztük levő különbséget. 

Tudjon felsorolni néhány jellegzetes vonást, amellyel a magyar nyelv eltér az általunk ismert idegen nyelvektől. 

Legyen képes pár konkrét példán bemutatni, hogy nyelvtanilag miben tér el a magyar és a szlovák nyelv. 

Meg tudja különböztetni: az anyanyelv, a nemzeti nyelv, az államnyelv, a hivatalos nyelv és a kisebbségi nyelvek fogalmát.

· A nyelvek típusai, a magyar nyelv besorolása a világ nyelvei közé. 

· A magyar nyelv legszembetűnőbb jellegzetességei, amelyekben eltér az általunk ismert más idegen nyelvektől. 

· A magyar és a szlovák nyelv közötti eltérések megfigyelése.

A magyar nyelv jellemző sajátosságai, nyelvtípusa
3. A mai magyar nyelv rétegződése, az eltorzított kifejezések kerülése

Legyen tisztában a köznyelv fogalmával, kialakulásával. 

Ismerje és magabiztosan használja a köznyelvi kifejezéseket. 

Írásban tudja használni a köznyelv választékosabb formáját, az irodalmi nyelv gyakoribb kifejezéseit. 

Meg tudja különböztetni a köznyelv és az irodalmi nyelv gyakoribb kifejezéseit. 

Ismerje a magyar nyelvterületen található nyolc nyelvjárástípust.

Ismerje és bátran használja saját nyelvjárási szavait. 

Tudatosítsa, hogy a nyelvjárás nem szégyen, hanem kincs, amelyet meg kell őrizni.

Mindemellett ismerje a nyelvjárásában használt kifejezések köznyelvi formáit is, amelyeket írott és beszélt formában is tudjon használni. 

A csoportnyelvek közül ismerje a szaknyelvek, hobbinyelvek, gyermek-, ifjúsági- és diáknyelvek fogalmát, egyes kifejezéseit. 

Ki tudja szűrni a köznyelvet romboló nyelvi torzulásokat, amelyeket az utóbbi időben egyre többen használnak sms-ben, emailben.

Ismerje és magabiztosan használja a köznyelvi kifejezéseket.

Ismerjen néhányat a magyar nyelvterületen található nyelvjárástípusok közül. 

Ismerje és bátran használja saját nyelvjárási szavait. 

Tudatosítsa, hogy a nyelvjárás nem szégyen, hanem kincs, amelyet meg kell őrizni. 

Természetesen ismerje a nyelvjárási kifejezések köznyelvi formáit is.

Ismerje fel, és kerülje a köznyelvet romboló nyelvi torzulásokat, amelyeket az utóbbi időben egyre többen használnak sms-ben, emailben.

· A köznyelv fogalma, kialakulása; a beszélt és írott változata.

· A köznyelv választékos formája az irodalmi nyelv.

· Különbségek felkutatása a köznyelv és az irodalmi nyelv kifejezései között.

· A nyelvjárások fajtái, helyük a mai nyelvhasználatban.

· A csoportnyelvek fajtái, kialakulásuk.

· A csoportnyelvek köznyelvre gyakorolt hatása.

· A köznyelvbe begyűrűző torzulások: az emailben és az sms-ben használt jelek, rövidített, eltorzított szavak negatív hatása írásunkra, nyelvhasználatunkra, kifejezésmódunkra.

A mai beszélt nyelv: köznyelv, csoportnyelvek, nyelvjárások


Rámcový vzdelávací plán pre oblasť Jazyk a komunikácia v MJ - prima a sekunda
Rámcový vzdelávací plán pre oblasť Jazyk a komunikácia v MJ - tercia a kvarta


© 2006, všetky práva vyhradené, by makiki.